Mielőtt belekezdenék, ajánlom az alábbi blog részt elolvasni: http://eloretolthelyorseg.blog.hu/2010/01/12/teadelutan_2
Szóval múlt héten mentünk a szokásos szerdai néptáncórára. Mindig vinnem kell a kisebbik lányomat is, mert nincs kire hagyni. Ilyenkor általában mesélni szoktam neki, hogy túléljük azt az egy órát. Az egyik nagyon szimpatikus mama most éppen szabad volt, mert az ő kisebbikje betegen otthon maradt. Elővette a kis kézimunkáját, éppen egy babát varrt. Megemlítettem, hogy én meg éppen egy sapkát horgolok. Na ennek nagyon megörült és kérte, hogy tanítsam meg horgolni. Vica versa én meg elkértem a babához szükséges mintát. Annyira megtetszett ez az ötlet, hogy megbeszéltük, ezen a héten szerdán viszünk magunkkal mindent. Megpróbálom a kisebbik lányomat is berakni táncolni, hátha most már (fél év elteltével) hajlandó is odafigyelni a tanárra és nem csak bohóckodni fog. Egyébként volt még egy mama, aki kedvet kapott a kézimunkához. J
És amiért a fenti blog részletet elolvastattam mindenkivel, mert a „cikk” szerzője a húgom J
