Mindkettő a múlt héten történt.
1. Ülünk a vacsoraasztalnál, Z. könyökölve támasztja a fejét evés közben, majd felsóhajt.
- Csak magamra és Levire tudok gondolni.
- Miért?
- Mert szerelmesek vagyunk.
- Jó, azt tudom, hogy te szerelmes vagy Levibe, de Levi is beléd?
- Igen. Ma megdicsérte a szoknyámat. Még jó, hogy L. kinőtte nekem és most ebben lehetek az oviban.
2. Az a szokás nálunk, hogy este lefekvéskor meggyújtom a gyertyákat, mesélek, és az ima előtt az éppen soros gyermekem elfújja a gyertyát, lekapcsoljuk a villanyt és már a sötétben felteszem a kérdést, hogy kinek mi volt a legjobb és a legrosszabb dolog aznap. A jót jól az emlékezetünkbe véssük, a rosszat megbeszéljük, majd elengedjük magunktól. Z. az egyik ilyen alkalommal közölte, hogy az volt a legrosszabb, hogy még senki nem csókolta meg. J
