Ahogy emlékszem a gyerekkoromra, valahol ott kezdődött az aggódás értem, hogy jött a 8. osztály és felvételizni kellett. Gondolom, erről édes jó anyám másként vélekedik, de én csak erre emlékszem. Most itt állok anyaként. Nagyobbik lányomnál már ott kezdődött, hogy vegyék be abba bölcsibe, amibe szeretném, mert a szomszéd bölcsőde nagyon rossz. Felvették. Aztán szerencsére az első óvoda ennek a folytatása volt, ott nem aggódtam. 2 év után felköltöztünk Bp-re és már megint aggódtam, hogy a kerület legjobb ovijába kerüljünk. Ez is sikerült. Újabb 2 év telt el, itt volt az iskolafelvétel, kiszúrtunk egy nagyon színvonalas iskolát. Igen ám, de túl sok embernek tetszett. Sorsolással bejutottunk. De hogy ne legyen vége a dolgoknak, ma hangszerfelvételire ment. 10-én lesz eredményhirdetés. Szolfézstanár szerint nem kell izgulnom, jó képességű a lányom. Én abban hiszek, ha látom a zeneiskola honlapján a felvettek között. Ja és csak fél füllel hallottam, hogy állítólag június első hetében lesz a szolfézs vizsga. És a lányom még el sem kezdett iskolába járni!

Tök mázli, hogy L. ebből semmit nem vesz át. Megy és csinálja a dolgát minden különösebb izgalom nélkül.  És még mindig nem tudom mire nálam ez a nagy felhajtás, amikor mindig minden a legnagyobb rendben zajlott eddig is. J