Tegnap hazajöttem a barátnőméktől. Tehát elválaszt minket több mint 200 km. Ma pocsékul éreztem magam lelkileg, annyira, hogy végre tudtam sírni. Erre a barátnőm felhívott telefonon, hogy nagyon rosszul van. A rosszullétének kezdete egybe esett az én kiborulásommal. Ahogy ő nyugtatott engem, úgy szűntek az ő tünetei is.
Tegnap még a férje is megjegyezte - pedig pasiból van, akárhogy is nézem, hogy lehet érezni a köztünk levő "vibrációt". A mai telefonbeszélgetésünkből az is kiderült, hogy sokkal gyakrabban érezzük meg, hogy a másikkal mi van, mint ahogy telefonálunk. Csak egyikünk sem akarta a másikat zavarni.
Sok barátnőm volt már, de ilyen lelki kapcsolat még egyikkel sem.